Intézetünk július 7-én online megnyitó keretében mutatta be Duna-az idők folyamán című új fotókiállítását. A tárlat a szükséges óvintézkedések betartása mellett látogatható.

Gyakran hasonlítjuk a folyót az időhöz: a folyamot látjuk ugyan, de a víz benne folyamatosan változik, a jelent is megéljük, de a pillanatok folyamatosan tovasuhannak, kicsúsznak a kezeink közül. Az időt és a vizet is a fotó képes a végtelenbe merevíteni.

Az 1990 előtti, főként privátfotókat gyűjtő Fortepan fotóarchívumot 2010-ben alapították 5000 képpel, tíz évvel később pedig már 116 ezer fotó környékén jár a számláló és folyamatosan tovább nő. Az önkéntes munkán alapuló, kizárólag digitális archívum bármely képét akárki letöltheti nagy felbontásban és tetszőleges célra felhasználhatja forrásmegjelölés mellett. Igazi közösségi kútfő, a közösségtől a közösségnek.

A Fortepan archívum az egykor legnépszerűbb magyarországi negatív nyersanyag nevét viszi tovább. Az itt kiállított képek nagy része is bizonyára erre a negatívra készült. Vácott, Budapesttől 30 km-re északra 1932-től 2007-ig gyártottak fotónyersanyagokat. Mégpedig a Duna vizét is használva a gyártási folyamatban, így az itt lévő képek több szálon is kötődnek a Duna vizéhez.

Hány liter víz folyt le a Dunán a kialakulása óta eltelt évmilliók alatt? Mennyi mindent jelentett ez a folyó az itt élt különböző korok embereinek és persze az állat- és növényvilágnak? Ivóvizet, hajózást, halászatot, sportolást, vízenergiát, aranymosást és ezeken keresztül kereskedelmet, háborúkat, turizmust, de mégiscsak leginkább az életet, amely mindig szorosan a vízhez kötődik.

Kikötők, hajógyárak, nyaralók, hidak, strandok, gátak, csónakházak sorakoznak 2850 kilométeren át a folyó partján, amely tíz országot – Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Bulgáriát, Moldovát és Ukrajnát – és közben négy fővárost – Bécset, Pozsonyt, Budapestet és Belgrádot – érintve folyik Keletközép-Európát átszelve a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.