MAGYAR FILMKLASSZIKUSOK

Klasszikus magyar filmekkel gyorsabban telik a karantén!
A török feliratot a jobb alsó sarokban lévő CC gombra kattintva lehet beállítani.

Ötödik pecsét (1976)
Rendező: Fábri Zoltán
Filmdráma, 1ó 46p
Békés, kispolgári hangulat egy városszéli kiskocsmában. Egy jól összeszokott asztaltársaság beszélget, moralizál jó ételekről, a halálról, feltámadásról, és a háborúról. 1944-et írunk. Másnap mindez már az ő sorsuk is, hisz egy spion árulásának köszönhetően a nyilasok börtönében találják magukat, ahol bebizonyíthatják, hogy a gyakorlatban megfelelnek-e saját maguk elveinek. És vajon melyik a könnyebb: becsülettel meghalni, vagy mások iránti felelősségből megalázottan tovább élni...
A film ide kattintva megnézhető.

Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
Rendező: Fábri Zoltán
Játékfilm, 1ó 36p
A film egy mátrai kis faluban játszódik a második világháború idején. A tűzoltóparancsnok fia levelet ír szüleinek, mert idegösszeomlás szélén álló parancsnoka szívesen elmenne hozzájuk szabadságra, hogy egy kissé kipihenje magát. Tóték, akik azt remélik, hogy a fronton levő fiúk sorsa jobbra fordul majd, ha az álmatlanságban szenvedő őrnagy minden szeszélyét teljesítik, önfeláldozóan igyekeznek a kedvében járni...
A film ide kattintva megnézhető.

A Pál utcai fiúk (1968)
Rendező: Fábri Zoltán
Játékfilm, 1ó 43p
A századelőn járunk, a budapesti VIII. kerületben két kisdiák csapat vetélkedik egymással. A Pál utcai grundon játszó gyerekek tudomást szereznek róla, hogy a fűvészkertben bandázó vörösingesek, élükön Áts Ferivel, támadásra készülnek ellenük. Bokát választják vezérnek, mindenki tiszti rangot kap, egyedül a vézna Nemecsek Ernő marad közlegény, akit ráadásul később igaztalanul árulással vádolnak. Hűségét bizonyítandó, a kisfiú egy később végzetesnek bizonyuló partizánakcióra indul, majd elérkezik a nagy csata napja is.
A film ide kattintva megnézhető.

Édes Anna (1958)
Rendező: Fábri Zoltán
Filmdráma, 1ó 23p

A Vizy házaspár a kommün bukása után ismét ugyanúgy tölti napjait, mint annak előtte. Újra felvesznek egy mindenes cselédet, a hallgatag, kis Édes Annát. A lány igyekszik megszokni a pesti életet. Hamarosan udvarlója is akad, a tisztességes kéményseprő személyében. De Anna munkaadói unokaöccsébe, Jancsiba szeret bele, aki egy éjjel elcsábítja a hiszékeny kislányt...
A film ide kattintva megnézhető.

Hannibál tanár úr (1956)
Rendező: Fábri Zoltán
Filmdráma, 1ó 28p
A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza.
A film ide kattintva megnézhető.

Napló gyermekeimnek (1982)
Rendező: Mészáros Márta
Filmdráma, 1ó 6p
Mészáros Márta - önéletrajzi motívumok alapján készült? filmje a Szovjetunióbeli emigrációban élt magyar család széthullása után árván maradt, serdülőkorú Juli életét követi nyomon. Az időpont a negyvenes-ötvenes évek fordulója. Juli, a kamasz lány kisgyerekként a Szovjetunióban vesztette el szüleit. 1945 után hazatér több magyar emigránssal együtt, és emigrációs társukhoz, Magdához költöznek, aki most magas beosztásban van. Magda merev és bizalmatlan, átragadt rá a pártban uralkodó hangulat. Juli nehezen viseli a vele közös életet, és egyetlen kikapcsolódása a mozi. Szívesen van együtt a szabad gondolkodású rokonnal, Jánossal, aki a kitörési lehetőséget biztosítja nyomasztó világából.
A film ide kattintva megnézhető.

Napló szerelmeimnek (1987)
Rendező: Mészáros Márta
Filmdráma, 2ó 23p
Ebben a filmben a rendezőnő folytatja Juli életének történetét.
Juli elköltözött Magdától, szövőgyári munkásnő, Jánoséknál lakik. Magda azonban eltávolíttatja a gyárból. Juli leérettségizik, majd sikertelen felvételi vizsgát tesz filmrendező szakra. Jánost letartóztatják. Juli Magda kapcsolatai segítségével közgazdász hallgatóként kijut Moszkvába, de aztán sikerül átmennie filmrendező szakra. Rátalál szülei nyomára, majd Sztálin halála után hazajön, hogy itt készítse el a diplomafilmjét.
A film ide kattintva megnézhető.

Valahol Európában (1948)
Rendező: Radványi Géza
Filmdráma, 1ó 45p
A második világháború végén árva, éhező gyermekek kóborolnak, fosztogatnak bandákba verődve Európa országútjain. Egy romos várban egy öreg karmesterre akadnak, aki gondoskodik róluk, összetartásra, munkára neveli őket, s együtt védik meg a várat a felnőttek brutális világával szemben. A filmet Sztehlo Gábor evangélikus lelkész története ihlette, aki gyermekek ezreit mentette meg a háború alatt és után, s létrehozta a Gaudiopolist, a gyermekköztársaságot. A háború utáni általános életérzést: a félelmeket, szörnyűségeket és életvágyat a neorealizmus új nyelvén megfogalmazó, humanista film a magyar filmtörténet egyik első világsikere volt. Locarnóban díjat nyert, s az ENSZ védnökséget vállalt mellette.
A film ide kattintva megnézhető.

Aranyember (1918)
Rendező: Korda Sándor
Kalandfilm, 1ó 10p
Jókai legkedvesebb regénye, melynek témáját gyermekkori komáromi élményeiből merítette, a 19. század elején játszódik. Hőse, a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály egy a török birodalomból menekülő dúsgazdag görög kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. A kereskedő serdülő leányát, aki mit sem tud a kincsekről, fölnevelteti és feleségül veszi, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával, sokféle sikeres gazdasági vállalkozásainak gyümölcsével mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna egy dús termékenységű, rejtett zugában a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy ebben a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét kedvesével.
A film ide kattintva megnézhető.

Feldobott kő (1968)
Rendező: Sára Sándor
Filmdráma, 1ó 31p
Pásztor Balázs vasutas édesapját egy jelentéktelen kihágás miatt az ötvenes években internálják, őt pedig „politikai okok" miatt nem veszik fel az egyetemre. A filmrendezőnek készülő fiú földmérőnek áll, és egy görög partizánnal, Iliásszal, valamint gyönyörű feleségével tanyaközpontot kezd építeni. A parasztok rajtuk kérik számon az állam hamis ígéreteit, idealista elhivatottságuk hamar tragédiába fullad. Balázs később a cigányok sanyarú sorsába is bepillant, és a szocializmust illető kétségei tovább erősödnek.
A film ide kattintva megnézhető.